Tag Archive for podcast

#14 Tizennegyedik Aelita Andre adás

2013.01.21 Podcast 4 hozzászólás

A Szülői értekezlet első monotematikus adásában kizárólag a rajzolásról beszélgettünk. A csodagyerek Aelita Andre és rajzolós appok, tud-e mindenki rajzolni és Ed Emberley, van-e értelme a múzeumpedagógiának és hogyan rajzoljunk citromos pudingot.

[powerpress]

Elérkezett az idő, hogy a Szülői értekezlet, Feri szép szavaival a “nem az információk, hanem a gondolatok műsora”, az internet rendelkezésére bocsássa első monotematikus adását, amiben kizárólag a gyerekkori rajzolásról beszélgettünk egy-egy palack Sebestyén Kadarka (Feriék), illetve Dúzsi Leányvár rozé (Andiék) mellett. A kiindulópont egy hatéves, orosz származású ausztrál csodagyerek, Aelita Andre (rosszindulatú podcasterek szerint erősen szülővezérelt) művészete, amiről szép dokumentumfilmek is készültek. Nem mondjuk meg, mire jutottunk, de az ifjú művésznő jó kiindulópontként szolgált egy hosszas csevejhez, amit Feri nyitott meg Feuer Márta klasszikus művének (A gyermekrajzok fejlődéslélektana) nagyszabású ismertetésével, amiben ez a poszt segítette. A szakirodalmak ütközete ennyivel nem ért véget, szóba került ez a – Susan Striker által inspirált – poszt is.

Személyes példákkal igazoltuk, hogy hogyan lehet egy pillanat alatt elvenni a gyerek kedvét a rajzolástól, és hogyan lehet szívós munkával visszahozni.

A témához csak a zenekar nevében kapcsolódó Free Design Scarlet Tree című száma után rajzolós iPad-appokról beszélgettünk (többek között színezős, pontösszekötős, tanítós appokról, a Forge of Neonról meg a Meritum Paintről, de említettük az ArtKive gyerekrajz-archiváló jól eltalált reklámját is) Feri igen alapos kalauzolásával.

Mélyen egyetértettünk abban, hogy a gyerekek művészi tevékenységéhez rengeteget tud adni egy-egy kidolgozott múzeumpedagógiai program, ennek megfelelően immár sokadszor menesztettük a mennybe a Ludwig Múzeum családi délelőttjeit. Végezetül két művet, pontosabban egy életművet meg egy “foglalkoztatót” ismertettünk, Ed Emberley művészetpedagógiai tevékenységét, illetve Barabás Zsófi és Moizer Zsuzsa Mindenki tud rajzolniját.

Bár a podcast nem ad rá módot, de gyerekrajzos adás nem lehet meg illusztráció nélkül, záráskánt Bence büszkélkedett el Hugh Fearnley-Whittingstall citromos-dinoszauruszos piskótapudingjának ízes-rajzos újraértelmezésével.

Citromos piskótapuding

#10 Karácsonyi könyvtáros adás

2012.12.17 Podcast 3 hozzászólás

Ünnepre rákészülős adásunkban kötelező olvasmányok és karácsonyi Diótörő-dömping, lelkendezés a végtelen podcast-világról, zenében megfogalmazott anyai kialvatlanság Fever Raytől, frappáns bibliai sztorik Bob Hartmantól és a karácsonyra rávezető gyerekfilmek.

[powerpress]

A közelgő ünnepek miatt nagyon könyves-filmesre sikerült első kétszámjegyű adást Feriék egy felségjelzés nélküli Tempranillóval, Bencéék meg egy, a szakirodalom által agyondicsért Lelovits-féle portugieserrel nyitották. Rögtön az első témánál kiderült, hogy rengeteget fogunk beszélni könyvekről, ugyanis hosszasan vitattuk, hogy helyes-e, ha az amerikai gyerekek Salinger vagy Harper Lee helyett ezután szigetelési útmutatókat és növényhatározókat tanulmányoznak kötelező olvasmányként, és hogy Petőfinek vagy Berg Juditnak van-e inkább helye a Nemzeti Alaptantervben.

Bence áradozott egy ideig az előtte frissen fetárult podcast-univerzumról, amivel Feri ismertette meg két adással ezelőtt, innen meg már csak egy lépés volt, hogy meghallgassuk Fever Ray, azaz Karin Deijer Andersson “gyerekágyas” lemezének betonfalak között sínylődő kialvatlan anyás számát.

Anetta karácsonyi könyvajánlóval érkezett, a szakmáját tekintve “történetmesélő” Bob Hartman és Kállai Nagy Krisztina Mesélő Bibliájával. És ha már karácsony, akkor Feriék ajánlottak egy gyerekfilmet (Elmo megmenti a karácsonyt) ahhoz, hogy a megfelelő hangulatba kerülhessenek gyermekeink, s közben nekünk se kelljen kisütni az agyunkat.

#08 Nyolcadik virgácsfesztivál adás

2012.12.3 Podcast No comments

Bezár a Vidámpark, viszont megnyílt az Átrium mozi, Mikulások barlangban és kisvasutakon, az Időkép lelkes alapítói, Palya Bea új lemeze, és hosszas csevej kedvenc geek-anyukánkról, Marissa Mayerről, a Yahoo vezéréről, valamint podcast-hallgatási gyorstalpaló.

[powerpress]

(Először is egy szolgálati közlemény: a Szülői értekezlet átköltözött a hétfő délelőtti-kora délutáni idősávba, ezentúl ilyentájt érkeznek az új adások. Hogy hogyan lehet ezeket kényelmesen meghallgatni, arról Feri tartott egy rövid kiképzést az adásban, ennek zanzája itt olvasható.)

Rögtön az adás elején kiderült, hogy Bencéék szeretőt tartanak, aki a kitűnő mátraaljai borász, Németh Attila Gábor 2006-os Concubinájában tárgyiasult, Feriék meg időnként nem vetik meg a polcvégre listázott vodkát sem. Így aztán emelkedett hangulatban csevegtünk arról, hogy a Vidámpark csak jövőre zár be, viszont az Átrium Film-Színház már megnyitott, és gyerekprogramok is lesznek. A < 19 Szabadfogásó Számítógép Verseny kapcsán kiderült, hogy Ferinek nem csak két gyereke van, hanem nagyon sok, és nagy öröm számára, ha ezek nagyra nőnek, mint például az egykor szintén ezen a versenyen indult Időkép és huszonéves alapítói.

Némileg elkeseredetten panaszoltuk fel, hogy lépten-nyomon Mikulásokba botlunk, de annak azért örülünk, ha ez a Szemlő-hegyi-barlangban vagy az ország különböző kisvasútjain történik. Külön öröm, hogy a december 9-i Zenehajót nem a Mikulás, hanem Hajós András vezeti.

A kütyü rovatban szó esett a podcasthallgatás eszközeiről (DriveCast, Pocket Casts), hanem arról is, hogy az egyik legnagyobb gyerekjáték-app gyártó, a Toca Boca ingyenessé tette Tailor Fairy Tales nevű játékát.

Mindig túllépjük az előre eltervezett adásidőt, ezért Palya Bea új lemezével-könyvével egy füst alatt letudtuk a zene-, a könyv- és a programajánlót. Így aztán elég időnk maradt arra, hogy kedvenc geeklányunkról, a hathetes újszülöttjével az egyik legnagyobb online vállalatot, a Yahoot igazgató Marissa Mayerről beszélgessünk, és megegyeztünk abban, hogy gyerekágyas topmenedzsernek lenni még akkor sem feltétlenül könnyű, ha van pénzed tizennyolc babysitterre, meg nem te teregeted az összekakált rugikat. És persze hosszasan elemeztük Mayer kisgazdai magasságokban szárnyaló jelmondatát: “Isten, család, Yahoo“.

#07 Hetedik bulváros adás

2012.11.29 Podcast One comment

Jockey és az Angie-Brad-Jenny háromszög, hobbitfelvágott, hangszertapi és városi korcsolyázás, Baba bab könyvre és iPadre, gyerekjazz és a családi emlékfolyam kezelési kérdései  után még megemlítettük a Gangnam Style-t is: tiszta bulvár!

[powerpress]

(Kattints nyugodtan, új ablakba nyitnak a linkek, így nem hallgat el az adás akkor sem, ha nyomkodod az egered.)

Népszerűségünk növelése érdekében bulvártémák adásmenetbe illesztése mellett döntöttünk. Így történhetett, hogy rögvest a borrovat után Jockey Ewing halálával foglalkoztunk, majd szóba került a Brangelina házaspár is. Ezekhez a hírekhez remekül csúszott a hobbitfelvágott (érintve Pettson és Findusz szakácskönyvét), a hangszertapogató és a polgármester szemével hízlalt óbudai korcsolyapálya is. A korcsolyáról eszünkbe jutott egy remek koripálya-gyűjtő weboldal, majd megnyitottuk első gyermekirodalmi vitánkat Nyulász Péter Baba bab című mondókás könyvéről és az ennek alapjain született iOS mese-appról, amit hiába ekézett Feri vadul, a gyerekei azóta is szeretik. Zenészeti megszakításnak Bence egy gyerekjazzt választott, a Medeski, Martin & Wood formáció saját gyerekeinek összemuzsikált lemezét. Végül hosszan beszélgettünk arról, hogyan és minek képezzünk emlékfolyamot gyerekeinből gyerekeinknek. Ennek kapcsán felmerült Martha Stewart amerikai “barkácspápanő”, a Mosolyműhely rajzkönyvei, ami pedig most nem jutott eszembe, azt tessék kérvényezni kommentben.

#6 Hatodik zombilázadásos adás

2012.11.22 Podcast No comments

Köldökbaktériumok és istentelen gyerekek, közszolgálati gyerektévé, a hétvégén retro és art gyerekrajzfilmek, a szobában kuksolóknak remek Apple-játék, olvasni pedig ezen a héten Janikovszkyt kell, aki a kölök-fölnőtt kommunikáció talán legjobb tolmácsa volt.

[powerpress] Felértékeltük a köldökmosás intézményét, miután megtudtuk, hogy buy CBD products baktériumlabort üzemeltet a Teremtő a “pocakgombban”. Isten ellen kampányol az American Humanist Association, ilyet itthon nem tudunk elképzelni. Az M2-ből pedig most már tényleg gyerektévé lesz, de ezt sem tudjuk könnyen magunk elé vizionálni, pedig szívből drukkolunk nekik. A hétvégére főleg filmfesztiválokat ajánlottunk, a Bóbita Fesztivál a hagyományos, sőt retro tévézés élményét adja, az Anilogue gyerekszekciója viszont az észt Nukufilm, egyebek mellett a Miriam alkotói miatt lesz érdekes. Ugyancsak hétvégén nyílik az inkább szülőknek ajánlott Janikovszky Éva emlékkiállítás a Millenáris Móra-napján az írónő legendás írógépével és más személyes tárgyaival. Beszéltünk egy iPhone-iPad játékról, az Albert HD-ról, amit neves francia illusztrátor rajzolt remek ízléssel és nyelvtudás nélkül is izgalmas a kicsiknek, miközben a felnőtteknek is tartogat kihívásokat, azaz a ritka kivételt képviseli. A zeneszünet után (amiben PaSo-t hallgattunk) Ane Janikovszky Évát mutatta be. Az írónő gyerekmonológjait továbbgondolva főleg arról csevegtünk, hogyan kell beszélni a gyerek fejével.

#5 Ötödik transzzsíros adás

2012.11.16 Podcast 7 hozzászólás

Koraszülöttek zokniban, füvészkerti főzőbanán és jazz mesejáték, családi múzeumozás, ballonos víz, Hisztimesék, a felszabadító Kucok és a transzzsíros hamburger.

[powerpress]

Az ötödik adásig tudtunk ellenállni annak, hogy komolyan vegyük magunkat, de most már nincs irgalom, ez itt egy média, így aztán már igazi szignálunk is van. Ezzel kezdünk a hagyományoknak megfelelően, de utána gyorsan – a borokat nyeglén letudva – egyből a koraszülöttek zoknijaira térünk át. Innen egyenes út vezet az avas vajszagig és a licsiig, majd egy jazz mesejáték kerül szóba és még érintjük a Ludwig Múzeum családi délelőttjeit is.

A technika fejlődését ezúttal egy teljesen hétköznapi dolog, a ballonos víz képviseli, ami viszont annyira kényelmes, hogy otthoni használata már-már innovációnak tűnik. Erről azért nem kell túl sokat beszélni, csak elvennénk a helyet Berg Judit Hisztimeséi elől, pedig azok életmentőek lehetnek bizonyos életszakaszokban.

Kandi élő adásban döbben rá, hogy egy jól eltalált interaktív gyerekelőadás mennyire hibátlanul képes felszabadítani még a visszahúzódóbb gyerekeket is, ennek kapcsán bal kézről legyintünk egyet a kulturális kormányzatra is, majd Bence bravúros átvezetésével megérkezünk fő témánkhoz, a transzzsír, a gyorséttermi kaják és az egészséges étkezés filozófiai megközelítése köré szerveződő polémiához.

#4 Negyedik nyelvészeti szakadás

2012.11.8 Podcast No comments

Android-hekk és gyerekbarát helyek appja, Dezső Andrea új könyve, kartonbútor és éjszakai vadlesés, robotporszívó, Kakikönyv és Halálkönyv és a nyelvtanítás.

[powerpress]

Két eset lehetséges: vagy igaz, hogy egy távoli falu betűt sosem látott gyermekei öt hónap alatt meghekkeltek egy tabletet, vagy Nicholas Negroponte, az MIT Media Lab és a One Laptop Per Child program alapítója szégyentelenül kampányol a Motorolának. Mi pedig egy leendő magyar mobilappnak kampányolunk, ami megmondaná, hogy a közelben milyen gyerekbarát helyek vannak – a készítők a szülők véleményét kérik. Gyorsan megemlítjük még, hogy az első adásban bemutatott Mamuska könyv szerzője, Dezső Andrea új könyvvel jelentkezett, amit ezúttal illusztrátorként jegyez.

Bence a lengyel Három Egér Játékgyár kartonbútorainak kiállítását ajánlotta, Feri pedig a Budakeszi Vadaspark éjszakai szakvezetését, ami Elég bátor vagy? címen riogatja az éjszakába vágyó gyerekeket. Ha már a természetbe keveredünk, Feri rádöbben a nyilvánosság előtt, hogy a tél nem is olyan rossz.

A szülők legjobb kütyübarátai között bemutatkozik a robotporszívó, ami állítólag nem is akkora hülyeség, a könyvajánlóban pedig ezúttal mindjárt négy könyv kerül terítékre (Kakikönyv, Halálkönyv, Szeretlek könyv és Ne bánts’ könNyv), amiről szintén azt állítjuk, hogy ezekről a tabukról beszélni a gyerekekkel jó ötlet.

Végül hosszan értekezünk arról, hogy a Hoffmannn Rózsa oktatási államtitkárnak tulajdonított terv, miszerint legyen inkább a német nyelv a kötelező az angol helyett, létezik-e, jó-e, egyáltalán tanuljon-e nyelveket az óvódás és ha igen, hányat, valamint a hindi-e a legjobb választás.

Az adást ezúttal az Osibisa zenekar Happy Children című számával vágtuk ketté.

#3 Kísérleti önreflexív harmadik adás

2012.11.1 Podcast No comments

[powerpress]

Annyira podcast vagyunk, hogy már visszajelzéseket is kaptunk hallgatóinktól – ezeket igyekeztünk elfelejteni a harmadik adás során. Egyből egy komoly témába csaptunk, Ane a szenzomotoros gyerektorna meglepő hatásairól számolt be. A komolyságot egy skót szimfonikus ötlettel oldottuk, majd kiderítettük, hogy a nagyik tehetnek az ember evoluciós győzelméről.

Egy pillanatra elidőztünk a megújuló Csodák Palotájánál, innen aztán egyenesen az űrbe lőttük ki az adást, részben egy gyermekéért akár dolgozni is sem szégyellő fickó, részben Felix Baumgartner, részben pedig osztrák Lego-bolond követői segítségével.

Ane és Bence egymásra licitálva rajongott Nemes Nagy Ágnes Bors nénijéért, majd nekifogtunk kideríteni, mi közünk itt Magyarországon a Halloweenhez és meg fogunk-e halni-e valaha.

Elköszönésképpen pedig egy vitára ingerlő projekt, a Music for Sleeping Children, aminek zenei részéből ízelítőt adunk, de előtte megbeszéljük, jó-e közhelyes elektróra kamaszvallomásokat keverni.

#2 “Hagyományteremtő” második adás

2012.10.24 Podcast 3 hozzászólás

Ha valami egyszer ismétlődik, nyugodtan nevezhető sorozatnak, tehát hagyománynak. Második alkalommal már szokássá vált, hogy bort bontunk, a Skype egyik végén (a Feri-Anetta családban) Pálos Miklós szekszárdi Borműhelyéből fogyott a Rocca Kékfrankos, a másikon (a Kandi-Bence párosnál) egy Montepulciano d’Abruzzo javította a fektetés utáni hangulatot.

Október 23-án természetesen megemlékezéssel kezdtünk, Bálint Ágnes születésének 90. évfordulójával. Felmerült a kérdés, hogy ha Bálint Ágnes életműve oly nagy hatással volt a mi gyerekkorunkra, akkor jó-e, ha a mi gyerekeinket szinte egyáltalán nem érdekli a Kukori és Kotkoda vagy a Mazsola és Tádé. Nem mondjuk meg, mire jutottunk.

Bence, megrögzött mozirajongóként nagy lelkesedéssel mesélt a Zakatoló Zenemoziról, egy élőzenei kísérettel ellátott gyerekfilm-vetítésről, ami legközelebb október 28-án lesz megtekinthető, meghallgatható és megtapogatható a Puskin moziban.

Feri viszont, megrögzött kütyürajongóként hasonló hangnemben számolt be a felvétel előtt két órával lezajlott Apple Keynote-ról, ahol bemutatták az iPad Minit. “Tabletforradalom van”, hangzott a diadalmas megállapítás, amivel nehéz vitatkozni, vita legfeljebb azon zajlott, hogy tudnak-e ezzel mit kezdeni a gyermekeink vagy sem.

És hogy továbbra is nagyon aktuálisak maradjunk, meghallgattuk korunk leghíresebb gyerekágyas anyukája, a két napja szült Adele új számát, a napokban a mozikba kerülő James Bond-film, a Skyfall főcímzenéjét.

Anetta újabb kinccsel, Annie M. G. Schmidt Szutyoksárijával érkezett. Sokat beszéltünk az írónő, “Hollandia igazi királynője” regényes életéről és nem mindennapi haláláról, meg persze arról, hogy a szutykosság lényegi létállapota-e a kiskorú gyermekeknek. (A Szülői értekezlet közmegegyezése: igen.)

Megint volt heti heuréka, ezúttal annak felismerése, hogy a gyerek sajátos fantáziavilágot teremt az óvodai tükörben.

A fantáziavilágtól meg csak egy lépés a játék, úgyhogy hosszasan csevegtünk arról, hogy milyen játékokkal játszanak a gyerekeink, és kíméletlen következetességgel meghatároztuk, hogy milyen a jó játék.

#1 Jubileumi első adás

2012.10.17 Podcast 5 hozzászólás

A jubileumi első adásba kissé megilletődötten kezdtünk bele, de a borbontásnak köszönhetően a végére feloldódtak a kedves anyukák és apukák. A bor egyébként a piros sarokban (Kandi + Bence) egy Légli Rosé volt, a kék sarokban (Ane + Feri) pedig egy Schieber Cuvée.

Hírként említettük, hogy Csukás Istvánt nevezték a gyermekirodalom Nobel-díjának tekinthető Astrid Lindgren Emlékdíjra, amiben az a legmenőbb, hogy a svéd állam adományozza és ötmillió svéd korona jár vele. Arról hosszabban beszéltünk, hogy két cikk is megjelent a figyelemzavaros, hiperaktív, angolul ADHD gyűjtőnéven említett gyerekekről az Indexen. Az egyikben az érintett gyerekek állítják, hogy jót tesz nekik a gyógyszer, a másikban a kutatók, hogy a felnőtt ADHD-sok nehezebben illeszkednek be a társadalomba.

Feri elmesélte, milyen volt Marék Veronika közönségtalálkozóra menni az újonnan megnyitott Mesemúzeumba, Bence pedig a Project Showroomról mesélt, amiben csütörtökig kézműves gyerekjátékok kaphatók. A programlehetőségek után azon lamentáltunk hosszabban, használjunk-e mosható vécépapírt, illetve szőrmentén kiderült, hogy tamponból is létezik többször használatos.

A nagy ijedtségre hallgattunk egy Nino Ferrert, mert azt gyerekkel is lehet.

A zene után Ane ajánlotta Dezső Andrea Mamuska című, fekete-fehér mesekönyvét, ami hiába nem csupa kellem és báj, a gyerekeink szeretik, mi felnőttek pedig elgondolkodunk rajta és rajongjuk az eredetileg képzőművész hölgy művészetét.

Végül hosszabban csevegtünk egy Vekerdy Tamás interjúról, amiben a neves gyerekpszichológus azt mondja, az ovis ne különórára járjon, hanem az udvarra, a kamasz pedig biológiai alapon lusta, és fejlődésének része, hogy tahó, valamint inget vasalni kevésbé fontos, mint néha lepasszolni a kölyköket. Nagyon egyetértettünk vele, de elfogyott a bor, így elköszöntünk mi is.