Beyonce szexi, az Apacuka fegyver, a Grimm-testvérek 200 évesek, a Duna-Ipoly pedig nemzeti park. Játékból pirosautó és hanyasban van (plusz ezeröcsi), zenéből Anna and the Barbies, könyv helyett képregény, a tévé pedig nem tilos, de azért elgondolkodtató.
[powerpress]
Ez a vidáman induló műsor egy Shakespeare-idézettel felmentett gyenge Teleki Pinot Noir és messzire feldicsért St. Andrea Akutyafáját aromái között került magnószalagra. Előbbit nem linkeljük érdemei elismeréseképpen, viszont helyette itt egy klasszikus film oldala, ha már Bence felhozta a bor kapcsán. A bortól felbátorodva Feri először szexista rovatot indított, ahol Beyonce GQ Magazinban frissen megjelent fotósorozatát ajánlotta, majd olyan titkot árult el, aminek maga sem volt tudója sok évtizeden át, s most is reméli, a gyerekeik nem hallgatják az adást: az Apacuka mindig arra jön ki, akinél elkezdtük a kiszámolóst (tudtátok, hogy van ilyen nevű zenekar is?). Ane ezt már régen tudta, viszont bemutatott egy csodálatosan nyelvtörő másik mondókát.
A hétre ajánlottuk a Grimm-kiállítást a Syma csarnokban, amire ezen az email-címen kell bejelentkezni, illetve a téli tájra allergiás hallgatóknak mindenképpen kerülendő szabadtéri programokat a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban, melyek között vidrakövetés és ragadozómadár-etetés egyaránt szerepel. Az odaútra (és bármilyen más közlekedési akcióra) Kandi ajánlotta a Piros Autó! játékot, aminek hamar meg is találtuk felnőtt megfelelőjét, ez a Dallas Drinking Game, ugyanitt tisztelettel emlegettük a Heti Meteor podcastot is, amivel szintén lehet ivósat játszani. Ha már közlekedős játék, Ane megemlítette az ikrek bevett szivatós játékát, amelyben arról érdeklődnek viszonylag gyakran a sofőrtől, hogy a váltó “hanyasban van?” Bence megerősítette, ez neki is kedves mulatsága volt a családi ezeröcsiben.
A félidős pihenést szolgáló zenét ezúttal nem Bence választotta, így juthatott mikrofonhoz az Anna & the Barbies Nyuszika című számával.
Könyvajánló helyett ezúttal arról beszélgettünk, van-e értelme óvodásoknak képregénnyel kedveskedni, majd hosszan évődtünk arról, mit tesz a tévé kicsinyeink agyával és emiatt kitiltsuk-e vagy se a mozgóképet otthonról, illetve úgy általában hogyan és mit érdemes tiltani?
Sziasztok, nagyon jok a temak. Csak igy tovabb. Erdekes latni hogy mi is pont ugyanazokat szivjuk mint mindenki mas. :-) Nekunk a biciklizos lemez megy negy es fel eve az autoban, semmi mas, valoszinu mar ki sem fogom tudni venni a lejatszobol mert beleolvadt. TV tema: Mi is akkor kuldjuk a gyerekeket tv-zni amikor le akarjuk oket passzolni. Amikor nem akarunk 5:30 kor felebredni es bujocskat jatszani, vagy eppen el akarjuk kesziteni a vacsorat, pontosan ahogy ti mondtatok, es csak a mesecsatorna megy, ugyhogy nem kell aggodnunk hogy valami majomsagot lat a gyerek. Es ne is mondjam hogy hiaba uvoltom hogy vacsora, amig a mesenek nincs vege nem mozdulnak, pont ahogy Bence mondta, meg kell varni amig vege van mert akkor van vege. Bar sokszor nem is jutnak el a tv-ig csak elviszik az okostelefonjainkat es azon jatszanak es aztan hozzak vissza 5:45-kor amikor megszolal rajta az ebreszto, mert azt mar megtanultak hogy ha valami betus tema jelenik meg akkor bizony azt nekunk felnotteknek kell megnyomogatni. Szep napot. Balazs
Köszönjük szépen!
Örülünk, ha minden szülő magára ismer egy kicsit, végső soron pont ez a podcastunk célja. Bizony, nem vagyunk egyedül! :)
Bence
Nagy szerencse, hogy nem volt most könyvajánló, mert eddig majdnem az összes könyvet megvettem amit ajánlottatok… :)
Mi meg bezsebeljük a könyvkiadói jutalékot! :)
Én mondjuk Zsófinak(5) elkezdtem venni a Donald kacsa magazint, nem a kis könyvet hanem a füzet avagy zsebkönyv formátumot.Szereti lapozgatni, de a Bence(3,5) is és a Noncsi(2) is ellapozgatja, igaz képregényből nem olvasunk.
TV: tv nincs, csak irányított műsorszolgáltatás: dvd. Egyértelműen egyetértek, a TV-t gyerek ne nézzen, de meséket igen, viszont a meséket a szülő választja meg és ha tudatosan választom meg akkor szerintem nem hogy káros de egyértelműen tanultak belőle valamit, mert tudatosan választottam a meséket… Megtanulték a közlekedés alapjait, a táblákat, az utca szabályait és a kressz egy részét a “közlekedj okosanból”. Angolul jó pár szót tanultak meg Dórától, spanyolul pedig Manny mester tanítja őket. 2-3 naponta, hetente vagy 2-3hetente… ez változó… Viszont mesét minden nap olvastunk, sokat, többször is. Egyébként egy Dóra v Manny 20 perc… 2 Dóra 40… Kisvakondot viszont csak cenzúrázva… Elég kevés kisvakond van amibe ne legyen több butaság ahány ujjam van egy kezemen…. Egyébként az üjj le könyvet olvasni is csak nevelés kérdése szerintem, mert pl nálunk vannak 10-20-30 percek (gyerektől függően, Noncsi, Benci, Zsófi) amikor igenis le kell ülni a kanapét és tessék egy kicsit olvasgatni magatoknak 1-1könyvet, igaz akkor kapnak 6-8könyvet amit cserélgethetnek hárman… Maga az olvasás egyébként mára annyira elhatalmasodott szerencsére, hogy mikor Noncsi megunja akkor Zsófi szívesen olvas neki bogyó babócát vagy hasonlót és akkor ő költ egy egy történetet…
A csíny fontos de ha az apuka tanítja meg arra hogy a gyerek hogy játssza ki őt illetve a szülőt az szerintem elég firnyákos, bár nem tudom hány éves a gyerkőc, a másik kard él pedig hogy hogyan döntse el hogy melyik szabályt tartsa be vagy éppen szegheti meg nem csak hogy általánosságban de éppen akkor abban a pillanatban….
Krisz, nagy igazság, amit a végén mondasz, szerintem Bence is csak a szaloncukor-lopási szintű csínyekre gondolt, nomeg volt szó arról (adáson kívül biztos), hogy olyan dolgokat, mint pl. a járda széle, meg a forró sütő nagyon durván bevéstek, szóval azért volt támpont az egyes szabályok komolyságát illetően. Ettől azonban még nagyon fontos általában is, hogy a gyerekeket nem szabad magára hagyni a döntési helyzetekben.